Az emberiséget legyőzték az emberek!

Legyőzték és megtörték az egész emberiséget. Még azokat is, akik erősnek hiszik magukat mentálisan. Mindenki tehetetlen, tanácstalan, sun-05tudatlan, határozatlan. A világ valós dolgaival szemben vak. Spirituális értelme, mely az emberek által emlegetett természetfeletti szellemmel és lélekkel kapcsolatban roppant felületes és háttérbe szorult. Ezt nem nehéz megítélni, csak bele kell nézni a szemekbe, lelkekbe. Kimondhatatlan a tudatlanság és a félelem. Félnek mindentől, hisz valós meggyőződéses megtapasztalásnak hiányában vannak.

Az emberiség legyőzetett, tudata és emlékezete megtört és eltörölt.
Akaratuk roppant erőtlen és rendkívül befolyásolhatók. Gyalázatosan naivak és önállótlanok.
A populáció szinte kivétel nélkül valamilyen drognak, függőségnek az áldozata. Legyen az mentális vagy fizikális úton fogyasztott drog.

Az emberiség legyőzetett, próbatételük látszólag kudarcba fulladt és nem is akar felébredni. Az emberek többsége olyan szinten belesüppedt a materiális gondolkodásba és a „természetfeletti” létezésének gondolatát is elvetik, mely által meddő, félelemmel teli, boldogtalan, viharos életük lesz.

Mindezt nem szemrehányásként nyilvánítom ki, hisz erre semmi szükség. Miután legyőzték az értelmet és a régi korokra emlékező népeit, minden remény elveszett.
Évszázadok óta folyik a pusztítás és népek irtása.

Az emberiséget leigázták és a korunk országainak mindenkori vezetői pozícióit olyan személyek töltik be, akik az emberiséget leigázó uralkodói köreihez tartoznak.

Ez a leigázó uralkodói kör, bármennyire is nehéz elhinni, de az emberiség érdekében teszi azt, amit tesz.

Bár ezt már kevesebben fogják tudni feldolgozni, amit jó vízöntőhöz méltón kizúdítok, de létezik a lélek, a tudat gnózisa, fejlődése, aminek egy szakaszát itt és a földhöz hasonlatos világokban lehet véghezvinni. Akiket itt a materiális létbe leszületve elnyomóknak látunk, nem mások, mint e világi próbamestereink, akik titkon a legkiválóbb emberi egyedekből a legjobbat váltják ki vagy épp a legrosszabbat. Hogy miért emelem ki a negatív oldal próbamestereinek feladatát és valótlan kárhozatát? Azért, hogy segítsek megbékíteni a tudatodat, azért hogy elcsendesítsem esetleges viharos tajtékjaidat, amik esetenként felháborodást váltanak ki.

A cél tehát az, hogy az emberiség egyéniségei valós értelemre tegyenek szert és képesek legyenek kiválni az emberiséget alkotó tudatmasszából, ami a leigázók törekvései végett egy általános tudatlanságot tartanak fenn. S hogy megértse mindenki, itt a földön immár több lélek család van jelen. Minden lélek család egy-egy pontból származik, amit Logosznak nevezünk. Amint az emberi faj, úgy minden más tévesen idegen fajnak nevezett népcsoportok is egy-egy Logoszból származnak. Minden Logosz, azaz lélek család esszencia természetesen az idő és térnélküli Van világból ered.
Itt a földön, ahogy ez más világokban bolygókon vagy égitesteken is előfordul azért zajlik az oktatás, hogy etikai és kozmológiai szellemi tudásra ébressze az adott lélek családok az aktuális kor legkiemelkedőbb tagjait, hogy azok megvilágosodva tovább léphessenek a materiális világ mögötti síkokra, utat törve a többieknek, akik mögöttük haladnak. Minden lélek, aki kifejezetten a karmikus világ tapasztalatai végett érkezett ez esetben a Földnek nevezett logosz bolygóra tartozik tehát valamelyik Logoszhoz.
A tudati fejlődésnek sok célja lehet, a teljes tudat feloldódással történő asztrál és mentál óceán harmóniával való táplálása, avagy saját tudatának emelése végett, hogy saját maga is saját Logoszként szolgálhasson és folytathassa a világmindenség növelését. Mint minden égitest és típus az adott dimenzióból nézve az időt látjuk és az abban elhelyezkedő megszülető, kifejlődő, kifejlett, vagy épp elmúló logoszok kivetüléseinek pillanatképeit.
Amit itt a materiális világban sötét anyagnak tartunk az nem más, mint az idő teste. Amit fénnyel bíró testnek látnak a materiális világban, legyen az sötét vagy káprázatos fényű azok mind-mind Logoszok.
Képzeljétek el úgy az időt, mint egy hurrikánt. Egy pontból fakad, ami nem más, mint a zero pont, amikor Isten alkotási pillanatát megkezdte. A hurrikán csavaros, spirális törzse az idő múlásával egyre tágul vagy épp vékonyodik, hajlik és tekereg, de mindig előre, azaz felfelé tör. A vékonyodó vagy vastagodó részei nem más, mint a materiális anyaggal bíró világmindenséget alkotó csillagok fejlődésének időben való beteljesedése. Az ilyen beteljesedések különböző égitesteket, ködöket, számunkra ma még ismeretlen típusú jelenségeket hoznak létre.

Tehát Logoszok önállósulnak, s az önállósult logoszok kiemelkedő képességű egyéniségei az általuk választott testté válnak, gazdagítva a világmindenséget. Mindenki itt a világmindenségben, napról napra, pillanatról pillanatra önmaga kozmikus megtestesülésű égitestére is hatással van. A Földhöz hasonlatos logoszok által nyújtott tudás, tapasztalat, értelem karmikus tanodái hosszú évezredekig tartanak, míg a tanuló tudat képes olyan eredményt elérni, ami által tovább léphet. Ezek az évezredek galaktikusan is ciklusokra vannak osztva. Ám ezen átmeneti beteljesüléssel járó évezredek gnosztikus munkálatait kísérhetik nyomon a csillagokat vizsgálók.
A hurrikán teteje, ami szinte az égbe vész vagy nagy átláthatatlan felhő tengerbe, nem más, mint az alant álmodó, teremtő tudatok jövőbe vetett meg nem történt terveik, melyek, mivel még nem teljesedtek be, csak képlékeny káosznak tűnhet. Az a káosz határ tehát a még megvalósulatlan teremtési pillanat széle, pereme, határa. Minden síkok hömpölygő akarat gerjedelme. A teremtés végtelen még meg nem fogant.

Te, aki ez időben itt tudatilag létezel, egy olyan idő buborék egységben vagy, ami már megtörtént.
Minden, ami a materiális világban történik, az már a felsőbb szférákban elrendeltetett, megtervezett, saját magad akarata és ezen világ karmikus törvénye által. Mint minden lélek a Van világból származik és totális létező. Mivel tudja, hogy nem szűnhet meg, mivel ezt a fogalmat még nem vagy csak hírből ismeri, nekilát a tudás-gnózis útjának, ahol pl. ezt is megismerheti, de valós tétje nincs, csak a szférákra kiterjedő sajátos egyedi játékszabályok kötelezettsége.

Ha létezne olyan teleszkópod, amivel elláthatnál a terjedő világmindenség széléhez, akkor látnád az asztrális és mentális síkot, amit persze teleszkóp nélkül is érzékelsz és érzékelhetsz, bár amire én most célzok az az abszolút pillanat, ami állandó teremtés alatt áll. A végső abszolút határt nevezem meg, amelybe révedve ott rejlik a mindenségben helyet foglalók összes teremtésre képes logosz szándéka és mind ez az abszolút határ folyamatosan tágul…
Az asztrális sík biztosítja a logoszok által megszerzett lélekerőből a materiális kivetülések számára a létezési feltételeket. A mentális sík pedig nem más, mint maga a Logoszok akarata. A mentális, asztrális és materiális síkok összessége adja meg teljességet. Egészen elképesztő a világmindenség létezése.

A fekete lyukak olyan Nap logoszok kivonulásának jelei és látványos ok-okozatai, melyek kihatnak annak a Nap logosznak a korábbi sarjaira is. Az nem más, mint egy kozmikus apokalipszis, egy naprendszeri apokalipszis ciklikus bezáródása. Ilyenkor, ha földi hasonlattal élnék; a hurrikán horpadásos állandóan mozgó oldalaként írhatnám le.

Az ilyen fekete lyukak még ha be is zárják az adott naprendszert, az sem a mai tudomány szerinti naprendszer végét jelenti. Valójában magát az idő tengerének paplanját húzza-egyenlíti ki az végett, mert elhagyja a materiális létet a naprendszer. Azonban mint fekete lyuk nem más, mint egy időbe és térbezárt idő buborék, vagy időhurok. Az arra képesek bármikor belemehetnek és végigjárhatják mindazt, amit a visszahúzódott naprendszer teljes logosz kísérete időről időre megélt. Az ilyen fekete lyukak esetében akár naprendszerek azaz Logoszok sokaságai képesek időt vándorolni, önmaguk által nyitott térkapun keresztül. Ugyanaz a naprendszer megjelenhet a jövőben egy a nagy idő spirál valamelyik pontján.
Nos, egy ilyen sokak számára mesének tűnhető világmindenségben létezünk, s itt lent a földön sokak bele vésznek az anyagi sík mocsarába.
Az emberiséget mára legyőzték. Akadnak, akik komoly tudati küzdelmet vívnak, hogy önmagukat szabaddá tehessék, vannak, akik a háttérben név nélkül hatnak a mentális húrokra, hogy gondolatokkal táplálják a különböző tudat szintekhez tartozó csoportokat. Ám a szabadságot akkor érheti el bár ki is, ha megérti, hogy teljesen független, mentes MINDENTŐL. A negatív uralkodói kör is ezt akarja szemléltetni a globalizációval, azzal az eltéréssel, hogy ők materiális masszaként mutatják be az ég alatti létezés lehetőségét egy kollektív felejtési, egyszer élsz életfelfogással.

Az általuk megvalósítási lehetőségnek szánt kép negatívja az, amit látnia kéne a tudatoknak, de nem látják, nem értik, képtelenek logikailag feldolgozni.

Az emberiséget ért leigázottság és nagymértékben egybeolvadt kollektív tudati masszából elkülönülő tudatok határozottabb felismerésekre tehetnek szert. Ez a nagymértékű túlszaporodás, felgyülemlés pedig egy hatalmas tűzhányó hasonlatához mérhető. A hegy méretes gyomrából egy viszonylag szűk lyukon, azaz át vitt értelemben viszonylag rövid idő alatt nagy mennyiségű materiális létbezárt test fogja elhagyni az adott bolygót. És az itt tűzhányóként kiokádott szellemek sokasága átkelvén a tisztítótűzön más és más bolygókra fognak térni, hogy tanulmányaikat a szintjükhöz méltó helyen folytathassák, jobb tanulási feltételekkel. Jelentősen mérsékelve lesz a nehézség, annak köszönhetően, hogy maga a populáció és a leszületett fejlettebb tudatok létszáma kedvezőbb lesz.

Sajnálatos tény, hogy az emberiség egy olyan tudatalatti félelemben leledzik, ami megfosztja az önállóságától. A szeretete a félelemmel keveredve a tudatlanság súlya alatt pont olyan rabszolgává süllyeszti az emberiséget, akár ők a vágásra szánt háziállatokat. Rengeteg a szeretet a szívükben, ahogy a félelem is és a tudatlan butaság is.

A kor kihívására szánt civilizációs világkép egy fordított gnózis útjára lépteti az emberiséget. És ahelyett, hogy értelemben fejlődnének, ellenkezőleg: Egóban fejlődnek. Minden igyekezetükkel, önmaguk pozicionálása és a materiális világban történő létezésük anyagi értékével való átszámítás a mérvadó.
A háttérben munkálkodó ősi Logosz egyéniségei, akik vállalták ezt a feladatot, csak szolgálnak és mindent az adott időknek, egóknak legmegrészegítőbb világképet alakítanak ki. Az egók, az anyagi vágyak minden kötelékének, függőségének lehetőségét fellebbentik, s onnantól csak az embereken és nagyravágyásán, ego centrikusságán, féktelen hataloméhségén múlik, milyenné válik a világ.
Az, hogy ma milyen a világ az egy dolog. Ahogy az is, hogy ennek a mai világhelyzetnek a lehetőségeit egy globális irányító uralkodói réteg biztosítja, de nem létrehozza. A felkínált lehetőségek csábítják a nagyravágyó, gondatlan, felelőtlen, önző embereket, akik aztán folyamatos ok-okozat láncolattal rontásba rántják az egész emberiséget évszázadok alatt.
Rám személy szerint lenyűgöző előadásként hat, ami tele van szépséggel és drámával, de vágyakról, azok mértékéről, mértéktelenségéről, gátlástalanságáról, csak az emberiség tehet.
Tehát az emberiség önmagát igázta le, gátlástalan, nagyravágyó, megtévesztett egója által, s mind ennek sorsszerű szükségszerűség okán így kell lennie. A legjobb, amit tehetsz, hogy merj kiszállni vagy legalább szabadabbá tenni ég alatti létezésedet, hogy legyen időd megismeri önmagadat, létezésed okát, a természetet, a természet felettit. Legyen időd élni, s nem megfelelni egy mókuskeréknek szánt kényszer civilizációs társadalmi szerkezet taposása helyett.

Merd és tudd megismerni önmagad, fedezd fel a legmélyebb kutat, amely által kapcsolatba kerülhetsz saját logoszoddal. Tudd, milyen tudást gyűjtöttél be ez idáig. Próbáld elhinni, hogy nem csak annyi vagy és annyi a tudásod, mint amit itt ismersz, vagy hitetnek el veled.

A piramisok e célra lettek építve, szellemi energia fókuszáló központok, amik a világmindenség valamelyik pontjára vannak behangolva. Vannak olyan piramisok, amelyek célpontjai, naprendszerei már nem is elérhetők a mai eszközökkel, mert annyira eltávolodtak az időben. A világmindenség középpontja, amit ma annak vélnénk, az is csak az idő tér spirális hajlatának egy akkori pillanat középpontjának feltételezhető. A világnak nincs középpontja, ami egy idő vizualizációba feltérképezhető lenne.
Az idő középpontja a zero pont, ahonnan az eredet fakad. De az idő és a világmindenség „egy pontból” történő feltérképezése lehetetlen, mert itt nem távolságokat látunk, égitestek gyanánt, hanem időben nézelődünk. S a sötét anyag nem más, mint az idő, ami egységes árnyat vet a térre.
Minden napnak, azaz a naprendszer Első Napja Logosza, ami utat tört a jövőbe hatalmas fénnyel, tudással és szeretettel van töltve. Amekkora a Nap, akkora a naprendszere, amit fénye által vagy fénytelensége által benépesíthetnek elképzelhetetlen létformák sokasága által a fejlődő logoszok.

A csillagok közötti távolságok tehát a fénytelenség létezését, az idő létezését jelzik.
Nos az emberiség leigázta önmagát, de hiszem, hogy legyőzi önmagát.

Jó egészséget és tiszta tudatot kívánok!

  1. április 24.
Advertisements

One response to “Az emberiséget legyőzték az emberek!

Oszd meg velünk a véleményed:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: